JavaScript és/vagy CSS támogatás nélkül bizonyos funkciók nem működnek az oldalon!

A Szövetkezet 1957 márciusában magánkezdeményezésre az Ipari Szövetkezetek Országos Szövetségének eszmei támogatásával alapították.

A Szövetkezet tevékenységi köre, szervezeti felépítése

1957 márciusában két lelkes építész nagyot gondolt és tett: egy Budafoki úti albérletben megalapították az ország első tervezéssel foglalkozó szövetkezetét, az Ybl Miklós Építőipari Tervező Szövetkezetet. Az adott időben a tervezés állami monopóliumnak számított. Az államosítások során létrehozott nagy tervezővállalatok, intézetek mellett, kisebb szakmai és tanácsi igényeket kielégítő állami vállalatok működtek. A magántervezés gyakorlatilag megtűrt, szükséges rossz megoldásként, igen szűk keretek között, szigorúan ellenőrzött tevékenységként létezett.

A két kezdeményező mögé rövidesen felsorakoztak hasonló gondolkodású műszaki szakemberek. A ma lakossági szolgáltatásnak nevezhető tevékenységük (lakáskorszerűsítés, -átalakítás, -felújítás) mellett az ipari szövetkezetek számára végzett kisebb-nagyobb tervezési munkák jelentették tevékenységük alapjait. Az önálló kezdeményezés, a saját erőből történő létezés gondolata, tudata a mai napig végigkíséri a cég életét.

1962 januárjában az akkor már jelentősebb megrendelői körrel, piaccal rendelkező tervezőszövetkezet - részben felsőbb döntés alapján - egyesült (inkább azok olvadtak bele) az építőipari szövetkezetek keretén belül működő tervező egységekkel: a Magasépítő Tervező Szövetkezettel, a Lakásépítő és Tervező Szövetkezettel. Létrejött az egységes Ybl Miklós Építőipari Tervező Szövetkezet. Ekkor a tervezőszövetkezet már szervesen bekapcsolódott a megújuló lakásépítési programba. Az OTP által támogatott lakásépítési akció keretén belül a társasház, a kisebb szövetkezeti lakótelepek, létrehozásának tervezésében egyre fontosabb szerepet kapott. Kezdetben Budapest területén belül tevékenykedett. Az egyre erősödő szervezet tevékenységét folyamatosan kiterjesztette az ország egész területére. Komoly feladatot jelentett az új alapokon szerveződő ipari-szolgáltató szövetkezetek fejlesztéseinek előkészítése, műszaki tervezése.

1965-ben országos pályázaton sikerült elnyerni a személygépkocsi-szervizek tervezésének jogát. Az addigi tevékenységek mellett kellett az új feladatot megoldani. Ettől az időponttól számíthatjuk az Ybl Miklós Tervező Szövetkezet "felnőtté válását". Az egykori kisebb egységekből álló szervezet most már 100 fő feletti létszámával, egyre teljesebb szakmai felkészültségével láthatta el feladatát. A hatvanas és a hetvenes évek házgyári tömeges lakásépítési programja mellett új igények jelentkeztek: a nagy lakótelepek kiegészítéseként meg kellett találni egy olyan építési technológiát, amely a személyes igényeket is figyelembe tudja venni. Többszöri kísérlet után az angol Wimpey cég NO FINES technológiája mellett döntött a felső szakmai vezetés. Jó üzletpolitikájával, a személyes kapcsolatok célravezető kihasználásával sikerült megszerezni gyakorlatilag az egész ország területére a kizárólagos tervezési jogosultságot.

1966-ban a városban addig több helyen működő tervezőszövetkezet főbb egységei a belváros központjában : a Bécsi u. 1. szám alatti irodákban, a kor színvonalának megfelelő körülmények között folytatta tevékenységét. Időközben kibővült a tevékenység. Az új feladatoknak megfelelően a mérnöki előkészítés (geodézia, talajmechanika) szervezeti egységei is megalakultak. Az egyre összetettebb szervezte egyre komolyabb feladatok feladatok ellátására vált alkalmasabbá. A társasház-lakásszövetkezet építési program, a szövetkezetek részére végzett munkák mellett, egyre több állami feladat elvégzésére szerzett megrendelést a Szövetkezet.

A program minél sikeresebb megvalósítása érdekében önálló szervezeti egység alakul meg, élére a technológiát jól ismerő, országosan elismert szakember került. A feladat megoldása komplex gondolkodást igényelt. Ennek megfelelően a mérnöki előkészítő munkák saját erőből történő végzése mellett kialakultak a városrendezési-városépítési tevékenységgel összefüggő kapcsolatok. Létrejött a cégen belüli főépítész funkció, a házi tervtanács elkezdte működését. A szervezet lakóépület tervezése mellett a hagyományos tevékenységek is új léptékben folytatódtak. A szövetkezeti ipar felértékelődött. Az új körülmények között kezdtek kialakulni az új létezési formák. A hetvenes évek közepén fontos döntés alapján megszüntették a gazdálkodó szervezetek keretein belül működő kisebb tervezőirodákat, egységeket. Ekkor került a szövetkezethez előbb az INTERÁG Rt., majd a Tejipari Tröszt tervező részlege. Az előbbiek elsősorban a SHELL kutak tervezési munkáit, az utóbbiak az ország egész területén lévő tej- és sajtüzemek rekonstrukciójának tervezését hozták magukkal.

1982-ben, a megváltozott gazdasági körülményeknek megfelelően megalakultak - szövetkezeti sajátosságnak megfelelően - a szakcsoportok, majd létrejött az Ybl Miklós Tervező Kisszövetkezet. A szakcsoportok szakmai alapon szerveződött - gyakorlatilag önálló gazdasági egységként működő - termelési egységekként tevékenykedhettek. A Kisszövetkezet a jogi és a működési hátteret biztosította. Itt kellett megtanulni először az önálló, most már valóban minden háttértámogatás nélküli gazdálkodás alapelveit. A kilencvenes évek elején valóban bekövetkezett a változás. A megváltozott körülmények között újra kellett keresni helyünket. Az új gazdasági szabályozás és a beruházási piac erőteljes visszaesése miatt a megrendelői igények majdnem eltűntek.

A létszám rohamos csökkenésnek indult, amit az adott piaci helyzet, a tényleges megélhetési lehetőségek indokoltak. A 170 fős létszám 2 év alatt, 1992-re 55 főre olvadt.

Közben sikerült kapcsolatot teremteni a Szövetkezet névadójának, Ybl Miklósnak a dédunokájával. Magyarországi tartózkodásának idején, több alkalommal, látogatást tett a szövetkezetnél, kölcsönös megállapítás volt, hogy a szövetkezet méltó a név használatára.

Az Ybl Tervező Kft. létrejötte

A kilencvenes évek közepén a Szövetkezet dolgozói megalakították az Ybl Tervező Kft.-t. Az új gazdasági társaság fő tulajdonosa az Ybl Miklós Tervező Szövetkezet lett, amely felhagyott addigi tervezői tevékenységével. Helyette biztosította az új gazdasági társaság működési-gazdasági feltételeit, a működéshez szükséges helyiségeket, infrastruktúrát. A kilencvenes évek első felében megkezdtük a számítástechnika, a számítógépes tervezés bevezetését. Az első nagyobb feladatot a Budapest V., Vagyonkezelő Kft. részére készítettük. Ehhez új felkészültségű szakemberekre volt szükség. Kialakult az önálló számítógépes tervezéssel foglalkozó csoport. Ma 17 fő állandó munkatársból áll csapatunk. A Szövetkezet vezetői

Az Ybl tervező Szövetkezet sajátos szervezet formájának megfelelően a következő főbb vezető munkatársakkal végezte, illetve végzi tevékenységét:

  • Gáspár Jenő: 1957-től 1983-ban bekövetkezett haláláig volt elnök, 1978-ig a főmérnöki funkciót is ellátta,
  • Tibold Károly: 1983 és 1992 között elnök,
  • Takács Tibor: 1992 óta a Szövetkezet ügyvezető elnöke, az Ybl Tervező Kft. ügyvezetője,
  • Sátori Imre: 1983-92 között a Szövetkezet főmérnöke,
  • Várkonyi Viktorné: 1996 óta a Kft. műszaki igazgatója, lényegében a kibővített főmérnöki funkciókat látja el.